Aulich Lajos (1793–1849) honvéd tábornok
‘Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is
szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom
megértik azt a szolgálatot.’
Damjanich János (1804–1849) honvéd tábornok
‘Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.’
Dessewffy Arisztid (1802–1849) gróf, honvéd
tábornok
‘Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám
szolgálata.’
Kiss Ernő (1799–1849) honvéd altábornagy
‘Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső
szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen
a szívük és a hazáé az életük.’
Knézich Károly (1808–1849) honvéd tábornok
‘Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok.
Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.’
Lahner György (1795–1849) honvéd tábornok
‘Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat
mellett oly törpe az én áldozatom.’
Lázár Vilmos (1815–1849) honvéd ezredes
‘Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje
tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell
forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.’
Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849) gróf, honvéd
tábornok
‘A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.’
Nagysándor József (1803–1849) honvéd tábornok
‘De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem
tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy
hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.’
Poeltenberg Ernő (1808–1849) lovag, honvéd
tábornok
‘Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.’
Schweidel József (1796–1849) honvéd tábornok
‘A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért
hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi
embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.’
Török Ignác (1795–1849) honvéd tábornok
‘Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi
súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.’
Vécsey Károly (1803-1849) gróf, honvéd
tábornok
‘Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám
szolgálatáért lángolt.’
Forrás: Teszéri Csaba
